Vers mindenkinek

Gábor király, Fradi király
Suhan ezüst Fordján
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A szurkolói kártyám.

Felség! valóban koronád
Legszebb gyémántja a kártya:
Rendet, csendet, családokat
Hoz a tavaszi rajtra.

S a nép, az istenadta nép
Oly boldog vele, Sire!
Lelátók mind hallgatva, mint
Megannyi puszta sír.

Gábor királyt, Fradi királyt
Nem köszönti ezer torok:
Körötte csend amerre ment,
És néma szektorok.

Groupama a vár neve,
Hol aznap este szállt;
Szekeres, a vár ura,
Vendégli a királyt.

Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz secus hord,
Hogy nézni is tereh;

S mind, amiket a catering
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi tengeren.

Ti urak, ti urak! hát senkisem
Koccint énrám?
Ti urak, ti urak!... ti  ebek!
Ne éljen a kártyám?

Nevet és címet ezerszám,
előttem már a lista,
Azt látok én: de ördög itt
Belül minden Fradista.

Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik. -
Ajtó megől fehér galamb,
Sálas öreg emelkedik.

Itt van, király, ki tetteidet
Elzengi, mond az agg;
Üveg csörög, secus hörög
Amint húrjába csap.

„Üveg csörög, secus hörög,
A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!

Kitiltva ultrák ezrei,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sírva skandál aki él:
Király, te tetted ezt!”

Bíróságra! el! igen kemény -
Parancsol a király -
Ha! lágyabb ének kell nekünk;
S belép egy ifju titán.

„Ah! lágyan kél az esti szél
a Nagyvárad tér felé;
Szüzek siralma, özvegyek
Panasza nyög belé.

Ne szülj rabot, te szűz! anya
Ne szoptass csecsemőt!...”
S int a király. S elérte még
Az ügyészségre menőt.

De vakmerőn s hívatlanul
Előáll a harmadik;
Kobzán a dal magára vall,
Ez ige hallatik:

„Elhullt csatában a derék -
No halld meg elnököm
Nincs ki téged éltetne,
Dicsérjen téged a tököm!

„Emléke sír a lanton még -
No halld meg, Gábor:
Átok fejedre minden dal,
Melyet zeng Tábor.”

Meglátom én! - S parancsot ád
Király rettenetest:
Különbuszra, ki ellenszegül,
Minden előénekest!

Szolgái szét száguldanak,
Ország-szerin, tova.
Az Üllői úton így esett
A híres lakoma. -

S Gábor király, Fradi király
Vágtat ezüst Fordján;
Körötte ég földszint az ég:
Az MLSZ tartomány.

Ötszáz, bizony, dalolva ment
Meccset nézni az utcán
De egy se bírta mondani:
buszozzunk egész délután

Dante Hicks