Álmodtak nekünk egy világot

Itt állunk a kapui előtt. El kell döntenünk, meddig vagyunk halandóak hátrálni. 

Sok mindent el lehet fogadni, és azt mondjuk, a Fradiért elfogadjuk ezeket is. Kifizettük a bérletek megemelt árát? Igen. Van szurkolói kártyánk? Igen. Tapiztunk? Igen. Lefényképeztek minket? Igen. Felszálltunk a Vecsés felé induló buszokra? Igen. Mindent elfogadunk, mert nyugalmat akarunk, holott nagyon úgy tűnik, ez nem nyugalmat, csak feszültséget gerjeszt. Mert ez a rendszer többet és többet akar, nem nyugszik, amíg az ellenőrzése alá nem von mindent és mindenkit, ráadásul a korrektség látszatát is kerülik.

Az Üllői 129-es fogoly dilemmája

A fogoly dilemmája egy egyszerű játékelméleti model amit valószínüleg még azok is ismernek akik nem tanultak játékelméletet. A játék lényege a következő (wikipedia):

„Egy súlyos bűntény kapcsán két gyanúsítottat letartóztat a rendőrség. Mivel nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a vádemeléshez, ezért elkülönítik őket egymástól és mindkettejüknek ugyanazt az ajánlatot teszik. Amennyiben az első fogoly vall és társa hallgat, akkor az előbbi büntetés nélkül elmehet, míg a másik, aki nem vallott, 10 év börtönt kap. Ha az első tagadja meg a vallomást és a második vall, akkor a másodikat fogják elengedni és az első kap 10 évet. Ha egyikük sem vall, akkor egy kisebb bűntényért 6 hónapot kapnak mindketten. Ha mindketten vallanak, mindegyikük 6 évet kap.”